2 hónap a józanság útján – így érzem most magam
2017. január 26. írta: józanakaroklenni

2 hónap a józanság útján – így érzem most magam

Szia. 24 éves vagyok, lány, és 3 éve alkoholista. 2016 december 17.-e óta nem ittam. A függőségem minden momentumát, őszintén, kendőzetlenül követheted itt a blogon, a sikereket, és a kudarcokat is. Ezen kívül meg fogom osztani veletek a mindenféle gondolataimat, agymenéseimet is az élet dolgairól. A blogot három okból írom: 1, Ami a legfontosabb: nekem tényleg segít az írás. 2, A visszajelzések alapján nektek is 3, Borzalmas tévképzetek, sztereotípiák, hülyeségek vannak az emberek fejében az alkoholizmusról. Ha ezeknek legalább egy részét eloszlathatom ezzel a bloggal, már megérte billentyűt ragadnom.

Először is, az a két hónap nem teljesen két hónap, mert ugye volt egy botlásom december közepe táján, de most a tapasztalatomat összeszedő posztban mégis beszélek az első hónapról is.

Nem azért, mert menőzni akarok, hanem mert az az első hónap is nagyon nagyon fontos volt, és talán még érdekesebb is, mint ez a második, illetve az az egy ivászat ami decemberben történt nem borította meg annyira a lelki világom, hogy ettől leléptem volna az útról.

Szóval, egy hónapja vagyok szigorúan véve tiszta, de most 2 hónapnyi érzést fogok itt leírni.

Ez a poszt most olyan "ki kell írnom magamból mert szar kedvem van" poszt lesz, és ez most csak rólam fog szólni. 

Sokat gondolkodtam azon, hogyan fogalmazzam meg ezt a kettőséget, ami bennem van.

Azt hiszem erre szokták mondani, hogy az egyik szemem sír, a másik nevet.

Egyrészt tényleg jól érzem magam: mióta nem iszom, elkezdtem diétázni, egészségesen étkezem, sportolok, és fogytam is, jobb a közérzetem.

Eleinte direkt olyan diétát raktam össze magamnak – megfelelő vitaminokkal kombinálva – ami arra volt hivatott, hogy rendbe vágja némileg a kárt, amit az alkohol okozott, meg amit ugye nem vittem be a kevés kajálás miatt.

Ez egyébként nagyon bejött, a dokibácsi is tapsikolt örömében.

Sokkal többet tudok dolgozni, és a munka tekintetében eléggé motivált is vagyok: vannak terveim a jövőre, pontosan tudom például, hogy milyen megbízást akarunk megszerezni, vagy, hogy ez a blog hol fog tartani 3-4 hónap múlva. Eddig nem volt rám jellemző ez a rendszerben gondolkodás.

A munka nagyon megy, soha nem ment még ennyire könnyen és jól.

Agyban nagyon összeszedett vagyok, és elszánt.

Mindemellett, néha kicsit nem találom a helyem.

Olyannyira az életem részévé vált, hogy igyak, hogy – nyugodtan kövezzetek meg ezért a mondatért, én is megtenném, csak magamat nem tudom akkora erővel megdobni, hogy értelmes legyen, mert ugye rövid hozzá a karom – szóval van bennem egy üresség, talán mondhatom, hogy hiányérzet. Nem az alkohol hiányzik konkrétan, hanem egy darabja az életemnek, amit igyekszem pótolni, de azt hiszem, ehhez idő kell. Vannak napok, amikor nem is gondolok erre egyébként, de ma pl. lementem az ATM-hez pénzt kivenni, és nagyon megijedtem, hogy én most be fogok menni borért.

Végül fejbevágtam magamban azt a kis hangot, és nem mentem be, de na, vannak ilyen napok.

Néha nagyon nehezen alszom el, ez régen is jellemző volt, amikor kimaradt 1-2 nap. Kipattant szemekkel pislogok sokszor hajnali 2-3-ig, mint valami bagoly.

Szóval, őszintén megmondom, hogy néha van bennem 1 üresség érzés, de érzékelhetően sokkal jobb az életem nyilván, és jó irányba is haladok. Csak jó lenne ugyanezt a motiváltságot megtalálni „magánemberként” is, ami munka – fronton rám tört.

Ígértem, hogy írok az első hónapról is, mert szerintem az érdekesebb, mint a második:

Szóval az első napok nehézségei után – mert azért ott még elég szarul voltam fizikailag is – némileg megnyugodtam, és ideje volt számot vetni azzal, hogy mi maradt a csatatéren.

Szóval ott voltam én: célok nélkül, 3-4 embert leszámítva csont magányosan,a legtöbb értékes dolgot az életemben leépítve, tele elszámolni valókkal, hülye döntésekkel, felhívandó emberekkel, nem akarom magam sajnáltatni, mert ezt mind magamnak csináltam, de nem volt egyszerű, na.

Kellett hozzá nem kevés erő, hogy azt mondjam, hogy oké, akkor én ezzel szembe akarok nézni, felemelem a telefont, elkezdek újra építkezni, és nyomuljunk. Mert hazudnék, ha azt mondanám nem úszott be az agyamba a gondolat, hogy „bánja a f….. –m, igyunk, és nem lesz semmi gond.” Néha még ma is beúszik.

Az első hónap erről szólt:

  • „nem iszom basszus, akkor sem iszom, nem szabad”,
  • „szia, tudom, hogy régen beszéltünk, meg eléggé eltűntem, de gondoltam valamikor összefuthatnánk”,
  • „Tisztelt Hölgyem/Uram, Alulírott azzal a kéréssel fordulok Önökhöz, hogy az Önökkel szemben fent álló, xyz tartozásom kapcsán részletfizetést megítélni szíveskedjenek.”
  • „Nem iszom, nem!”
  • „A fizetési könnyítést azért kérem, mert a tartozás egy összegű megfizetése jelen pillanatban nem áll módomban.”
  • „Edzőtermi tagsága x hónap x-étől y hónap y-áig tart.”
  • „Rohadtul nem iszom!”
  • „Ne haragudj!”
  • "xyz rohadtul elolvasta az üzenetet, amit neki küldtél, de nem válaszolt"

sober12.jpg

És aztán végül ugye ittam, december közepén.

Nagyon őszintén megfordult a fejemben, hogy nem közlöm a blogon ezt az információt, de végül elmondtam ugye azonnal, mert rájöttem, hogy ha itt, anonim módon se tudok – gyakorlatilag saját magammal – őszinte lenni, akkor jobb is ha hülyére iszom magam.

Szóval megírtam.

Elkezdődött a második hónap, és kezdtem összeszedni magam némileg. Felhívtam mindenkit, elintéztem mindent, és elkezdtem az „új életem”.

Na és itt jött be az, amikor egy friss házasságnál azt mondjuk, hogy „aztán elkezdődtek az unalmas szürke hétköznapok.”

És most bevallom, néha kicsit üresnek érzem magam.

Viszont az, hogy nem akarok inni, erősen bennem van, mert tudom hova vezet, és bár nem mindig könnyű, tetszik a mostani fizimiskám, kívül, belül.

Zömében jól vagyok, ma mondjuk pont egy nagyon szar napon írom ezt a posztot. Pedig aztán egyébként nem történt ma semmi különös.

Érdekes amúgy, mert néha meg annyi motiváció meg energia van bennem, hogy el tudnék húzni 1 vonatot :) 

Na mindegy, ez van jelenleg :) 

Irány a következő hónap :) 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://jozanakaroklenni.blog.hu/api/trackback/id/tr2212159059

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

she_wolf 2017.01.26. 23:52:47

Szerintem jól haladsz:)
Gratulálok hozzá, és maradj ezen az úton! Örömmel olvasom, hogy tetszik a mostani éned, hogy mennyi motíváció feszül benned, és becsüllek az őszinteségedért!
A hiányérzet ismerős, és nincs benne semmi csoda, vagy különlegesség. Az életed része volt, egy berögzült cselekvés. Mert kitetted a lábad, hazafelé menetben megvetted, hozzátartozott a napi teendődhöz, hogy be kell menni, meg kell venni, rutinná vált. Azt hiszem, már csak arra kell megoldást találnod, hogy ezt a kieső "rutin gyakorlatot" pótold valami értelmes és ártalmatlan dologgal.
Én továbbra is Veled vagyok!;)

Kettős Billy (törölt) 2017.01.27. 07:22:25

Amikor ejjel nem tudsz aludni foglalkozz a bloggal. Ird meg elore a postot. Postokat. Akar tobb napra elore idozitsd be. Nem tudom milyen gyorsan irsz tudom van olyan akinek egy ilyen terjedelmu post mint ez felnap masnak 10perc.... valaszolgass alaposabban a kommentekre. Manageld a Fb oldalt...
Irj komyvet. Eleg egy makro konyv 10-15 oldal ahol bovebben kifejezed a temaid. Pl ezt a mait is reszletesebben vidd bele. Konkret sztorikat, hogy megismerjenek mint embert. Miattad jarjanak vissza es ne a tema miatt.... irj egy makro konyvet nekunk alkrszoknak.... irj egyet a hozzatartozoknak naratoknak ahogyan segitsenek es ahogy nem..... pdfben... max 10-15-20 oldal.....
En is visszaterek a blogolashoz. Az online marketinghez... ezzel foglal leagam. Sutok fozok kepsket videokat csinalok recepteket osztok meg stb.... most meg elore dolgozom ha lesz tartalom belevagok valamivel le kell foglalni magam a filmek es a pia helyett. A melo helyemen van aki megeszi... kda adom a csalados anyukanak vagy egyik masik kedvrnc betegemnek akit nem latogatnak

bajan 2017.01.27. 07:37:33

Jozanakaroklenni

Szerintem ne irj mindent az alkoholizmus szamlajara. Amirol ebben a posztban irsz az emberi sajatossag. (nem art ha vannak alkoholtol fuggetlen embereknis a csapatban mert olyan tapasztalatuk is van ami neked nincs). Engem a kornyezetem is es en magamat is ritka kiegyensulyozottnak tartom. Azok amikrol most irsz neha nalam is megjelennek (nem piaval persze).

Egy fura pelda: mivel husz eve aktivan sportolok es husz eve figyelem a testem reakcioit mindenre, peldaul az etelekre igy eleg jol kiismertem mi es hogy hat ram. Szoval imadoma a porkolt mogyorot. Tudom hogy kb 100gramm amit jol toleralok fizikailag, megis nem egyszer atlepem a hatart, sot neha fel kilot is megeszem. Az eredmeny olyan mint egy durva masnapossag (szedules es hanyinger nelkul). Irtozatos rossz kozerzet es delresszioba fordulo hangulat. A lenyeg, hogy az ember mentalis allapotara nagyon sok minden hat erzelmi es fizikai behatasok egyarant. Lehet hogy most epp a pia hianya miatt erzed uresnek magad, de lehet hogy az ebedben volt valami. Ahogy az is lehet hogy egy kollegad olyat mondott amit fel kell dolgoznod meg ha akkor fel sem tunt. Nekem a mogyoros tapasztalat arra jo hogy tudjam ha olyan erzesem van mint fel kilo mogyoro utan akkor nincs baj csak tuladagoltam valamit az etrendemben (cukortol detto igy vagyok, kocfeintol meg vilagvege hangulatom van stb.).

Szoval nyugi! Tok jol csinalod.

gondoltadvolna 2017.01.27. 07:43:15

Szerintem is normális, rám konkrétan pánikroham tör ha belegondolok mit fogok csinálni, ha tartósan nem iszom. Kitartás!
(Egyébként annyira beindított itt a sok sikerstory, hogy én 3 napnál tartok, tudom nem sok még. )

gondoltadvolna 2017.01.27. 07:44:47

@bajan: Általában egyet értek a kommentjeiddel, de ez most erős hasonlat :D Azért az alkohol nagyon más tészta.

bajan 2017.01.27. 07:51:06

@gondoltadvolna:

Nem az alkohollal allitottam parhuzamot. Az iras a mentalis torekenysegunkrol szolt. Direkt nem fuggoseg temaban hoztam peldat, hogy latni lehessen az alkoholizmusnal mennyivel kevesebb is eleg a borongos hangulathoz.
Ha akarod forditsd meg a gondolatmenetet es akkor meg az jon ki hogy ha engem egy zacsko mogyoro is igy megvisel akkor milyen eros a poszter hogy az alkoholizmus lekuzdeset ilyen jol viseli.

paffy 2017.01.27. 08:48:03

Szerintem ezekről is kell írni. Hogy bizony x , y nap után és hiába a pozitiv visszajelzés bizony vannak rossz napok is. (Nemcsak szenvedélybetegek esetén). Ezt is meg kell írni, mert mi adhatna erőt egy leszokás elött, alatt lévő személynek vagy családtagnak. Ahogy már írtad is , nemcsak az alkohol fogyasztásának abbahagyásával jár ez a folyamat. Valószínüleg ez egy nagyon hosszú út kezdete. Az a jó benne, hogy amíóta elkezted írni a blogot, úgy tűnik még két vándor szegődött melléd. Reméljük van több is, csak ők csöndben, láttatlanul szegődnek utánatok. Az, hogy december közepén kicsit "megtorpantál" úgylátszik csak lendületett adott a további lépésekhez!
Csak így tovább!!!Hatalmas dolog az, (és nagy felelősség), hogy ezt a blogot elinditottad. (Tudom, hogy csak híres akarsz lenni

józanakaroklenni 2017.01.27. 10:23:56

@she_wolf: egyebkent ebbe beletrafaltal, epp azon vagyok, hogy talaljak valami hobbit, aminek semmi koze a munkahoz es kikapcsol :)

józanakaroklenni 2017.01.27. 10:28:46

@Kettős Billy: Az a "baj", hogy en online marketingben dolgozom, szovegeket irok egesz nap, hobbibol is irok ezt azt, ezt a blogot is csinalom, meg ha nincs is ra annyi idom, mint akarom, nekem pont masfele elfoglaltsagot kene mar talalnom, mert sok :) De orulok hogy ujra blogolni akarsz, jo muri :)

józanakaroklenni 2017.01.27. 10:30:26

@bajan: persze ertem amit mondasz, meg nyilvan amikor az ember eleteben veget er egy meghatarozo idoszak kell ido mire visszaallsz..

józanakaroklenni 2017.01.27. 10:31:08

@gondoltadvolna: grat a 3 naphoz, ne becsuld le, mert azok az elso napok a legnehezebbek :)

józanakaroklenni 2017.01.27. 10:33:04

@paffy: koszonom szepen :)
Zsolti is hallgatott rank egyebkent es a baratnovel elmentek segitseget kerni, azota viszont nem tudom, mi van vele, de tudja a szamom, ugyhogy majd ir elvileg hogy mi ujsag...

paffy 2017.01.27. 10:53:51

@gondoltadvolna: gratulálok a 3 naphoz!!! Valami jó is elfoglaltság kellene, de ilyenkor télen nemkönnyű. (Legalább is nekem). Hátha kisütsz valamit amivel at időt múlatod és nem káros ( legalább is a pörkölt mogyorónál ; ) ). Ha van ötleted és kedved, írd meg hátha másnak is segitesz abban, hogyan lehet elütni az üres időt...Sok sikert és kitartást!!!

VWanda (törölt) 2017.01.27. 12:13:04

@józanakaroklenni:
Szépen haladsz !))
Csak így tovább a többieknek is !
Hobbi keresésben egy idevágó dolgot én is tudok Neked ajánlani, segíthet most az elején és bármikor, lehet, hogy már itt említették is, alapja az éberségmeditáció a minden napokban, a könyv: John Kabat-Zinn, Bárhová mész ott vagy, a tréning neve: MBSR. Tényleg érdemes belemászni !))

Kettős Billy (törölt) 2017.01.27. 12:41:04

@józanakaroklenni: ahogy gondolod. Nekem sem lenne sok kedvem a munkaval foglalkozni a szabadidomben is..... megertem.
En egyet tudok.... nem sokaig szeretnek alkalmazott lenni. Par het tisztasag radobentett arra nekem amit csinalok nem a hivatasom.... elvegeztem mert tetszett kiprobaltam.... ennyi eleg volt. Valtani akarok. De multihoz sem akarok menni masnak en kaparjam ki a gesztenyet es cserebe kiszurja a szemem par tizezerrel...... vallalkozashoz nincs tokem csak otletem. Szerencsere sok idomet lefoglalja ez. Nem csak sodrodni akarok az arral bejarni egy munkhelyre..... par hete ennyi eleg volt. Berugni elmenni dolgozni ha birtam es hazamenni inni.... ma mar sem a munkahelyem sem a pia bem izgat...... bar most megint megfaztam jol esne egy palinka tudom egy feles rendbe hozna a torkom

Bigpicture 2017.01.27. 20:32:15

Nemrég találtam rá a blogodra, gratulálok a kitartásodhoz és a bloghoz is, mindennap felnézek ide azóta, mert nagyon szimpatikus és tanulságos a hozzáállásod és a kommentelőké is. Én december 30-dikán mondtam azt magamnak, hogy "csak ma még és holnaptól aztán tényleg soha többé" (nekem ez bejött :))és fél liter unicummal és 3 sörrel elbúcsúztam attól az énemtől, amelyiknek évek óta nem volt egyetlen józan napja sem (vagy legalábbis jó mélyre száműztem megkötözve és szájat beragasztva). Nekem nagyon sokat segített a szinte azonnal fellépő undor, a mai napig az alkoholnak már a gondolatától is undorodom, ezzel azt hiszem nagyon nagy szerencsém van, remélem nem fog elmúlni...fizikai tüneteim persze voltak, de nem vészesek. Nekem a sport lett az a tevékenység, ami az űrt betöltötte, elképesztő, hogy a kardió típusú edzés mennyi boldogsághormonnal dobja meg az embert. Mindenkinek nagyon sok kitartást, szerintem rengeteg embernek adtok erőt!!!

.Petya. 2017.01.27. 21:39:02

Kb. november óta követem a blogodat, és szurkolok neked! Szerintem ez a decemberi leállás óriási dolog. Nem szeretem ezt a szót, de mégis talán ez a legpontosabb itt: kitartást! És most már azt hiszem a blogolvasók felé is van egy kis "felelősséged", na nem akasztok rád terhet, de érezd a törődést. :-)
Talán egy dolog van amit nem láttam, vagy lehet, hogy elkerülte a figyelmem: pontos, rövid jól meghatározott célkitűzést leírva itt - elsősorban az itallal kapcsolatban. Implicite ott van ez a blogbejegyzéseidben, és lehet, hogy csak én nem vettem észre valahol, akkor bocs.
Amúgy jól írsz, ha nem most olvastam volna, hogy íráson kívüli hobbit keresel, azt mondanám érdemes lenne megpróbálkoznod novella-írással.

józanakaroklenni 2017.01.28. 13:49:53

@Bigpicture: Köszi, hogy követsz! :) És grat a lassan egy hónaphoz, legyen még sok! ;)

józanakaroklenni 2017.01.28. 14:08:14

@.Petya.: Üdv Neked is! :)
Igyekszem eleget tenni a "felelősségnek",én is úgy gondolom, kinőttük azt, amikor ez csak rólam szól, de azért őszintén szólva nekem még ez az első, mert azért ez vékony jég még. De értem egyébként, amit mondasz :)
Azt akarom elérni, hogy teljesen szabad legyek a függőségtől. Nyilván az ideális az lenne, ha az ember eljutna egy olyan stádiumba, ahol néha normálisan, kulturáltan, sóvárgás, meg visszaesés nélkül meg tud kóstolni egy pohár finom bort, láttam már ilyet, de ritka. Nekem az is elég, ha nem telik el úgy minden napom, hogy "ma nem iszom", hanem csak szimplán nem is gondolok rá.

józanakaroklenni 2017.01.28. 14:08:54

@.Petya.: Írok egyébként pár éve egy könyvet - nem alkohol témában,egy fantasyt - talán még az én életemben kész lesz :D

balintgizda 2017.01.28. 16:53:09

@józanakaroklenni: Kedves 24 éves leányzó, én is olvaslak már egy ideje, de most úgy éreztem csatlakoznom kell a beköszönésekhez!
Én sem akarnék rád terheket rakni, de valamit fontos tudnod: 9 év italozás után, 2 hete, a blogod hatására eldöntöttem, hogy nekem is ez kell, a józanság. Konkrétan a blogod hatására jutottam el oda, hogy 2 hete nem iszom, és ilyen hosszú ideig már nagyon rég nem bírtam!
Nagyon jó dolgokat írsz, nagyon jó stílusban, 24 éves létedre olyan rálátással rendelkezel a világról, amire kevés példát tudok.
Ez amit meg a kommentárokban műveltek ... Ez több, jobb, értékesebb bármilyen rehabnál! Sok erőt kívánok nektek!

BonFire 2017.01.28. 21:00:46

Na, akkor hozzászólok én is, mert valaki belinkelte pont az ezzel kapcsolatos blogomat.

Az üresség bennem sosem jelentkezett, miutát átállítottam a váltókat az agyamban. Ne kérdezd, hogy sikerült arra az elhatározásra jutnom, hogy nekem nincs szükségem az alkoholra. Megtörtént, és azóta (ennek már tíz éve!) tiszta vagyok. Egyetlen korty alkohol sem csúszott le a torkomon. Semmi. Még sör sem.

Én tudtam, hogy lesz egy csomó szabadidőm, amit agyon kell ütnöm valahogy. Mivel már nem töltöttem alsó hangon napi 8 órát a kocsmában, rengeteg időm támadt. Én nekiálltam tanulni. Belevetettem magam olyan témába, ami a fölös energiáim nagy részét le tudta kötni. Kicsit megszállott lettem, mert napi 12 órában csak Photoshopoltam. Ez lett a rutinom. De segített a figyelmemet elterelni.

A másik dolog: én is alvászavaros vagyok és az is voltam. A piára is azért kaptam rá, mert először így próbáltam álomba ringatni magam. Ez hiba volt. Ma már gyógyszerekkel, de nagyon jól alszom. Ha abbahagyod a piát, én mindenképpen pszichiátriai háttértámogatással tanácsolom. Ha elvonási tünetek nem is, de például alvászavar felléphet, ami egy idő múlva visszavezet a piához. A pszichiáter tudni fogja ezt, és antidepresszánsokkal segíthet leküzdeni az első éveket. Idővel ezeket csökkenteni lehet, amint rendbe jön és kifejlődik az új életed. Mert 0-ról kell kezdeni.

Barátok, család. Egy hónap után még nem várhatod el senkitől, hogy visszanyerje az beléd vetett és elveszített bizalmát! Neked kurva sokat kell még tenned és bizonyítanod, hogy komolyan gondoltad a változást. Amint ez megtörtént, a régi barátok és a támogató családtagok vissza fognak térni hozzád. Az igazi barátok hamarabb. És ne akard, hogy sajnáljanak, az ő feladatuk nem ebből áll. Álljanak melléd és biztassanak, hogy igenis nagy dolgot viszel véghez. Persze ehhez egyfolytában bizonyítanod kell majd a jövőben, és általában kétszer annyit kell érte dolgozni, mint annak, aki nem beteg. Ez az út, amelyen menni kell.

Ha havonta egyszer megingasz és leiszod magad, akkor újra indul a kör. Nem mondhatod magad két hónapja absztinensnek, ha egyszer nem vagy az, mert egy hónappal ezelőtt mégis ittál. Vedd úgy, hogy az az erőfeszítés, amit idáig tettél, a megingásod miatt elveszett. Ha hat hónap után esel vissza egy berúgás erejéig, akkor fél év munkája megy a semmibe. És az önbecsülésednek is annyi lesz. Azt tudnod kell, hogy emiatt sok új esélyed nincs. Ha már egyszer visszaestél, nem hibázhatsz még egyszer. Harmadjára nem lesz lelkierőd újra belevágni. Veheted úgy, hogy az első megingásnál sárga lapot kaptál, de tovább játszhatsz a meccsen, a következő viszont piros lap lesz, és akkor kiállsz.

Ezt nem lehet komolytalanul csinálni: az életed a tét.

Én szorítok neked, és időről időre vissza fogok ide térni elolvasni, hogy hol is tartasz. Hajrá!

józanakaroklenni 2017.01.28. 21:10:24

@balintgizda: Köszönöm szépen, örülök a sikerednek, csak így tovább :)

józanakaroklenni 2017.01.28. 21:18:14

@BonFire: Szia!
Köszönöm, hogy írtál. Bevallom a te blogodat még nem olvastam el, 10 perccel ezelőttig azt hittem photoshoppal kapcsolatos linket linkelgetnek ide, nem is értettem :D de mindjárt bepótolom.
A kommentedhez:

"Egy hónap után még nem várhatod el senkitől, hogy visszanyerje az beléd vetett és elveszített bizalmát! Neked kurva sokat kell még tenned és bizonyítanod, hogy komolyan gondoltad a változást."
Nem tudom, hol írtam ilyesmit, azt írtam, hogy elkezdtem a folyamatot, elkezdtem rendbe hozni a dolgokat, erről szólt az első hónap, hogy felvettem a kapcsolatot újra sok emberrel

"És ne akard, hogy sajnáljanak, az ő feladatuk nem ebből áll."
Ezt megint csak nem tudom, honnan vetted, de semmi ilyesmit nem várok. A legközelebbi barátaim tudnak a dologról, ők sem sajnálnak, nem is szeretném, hogy bárki sajnáljon. Ők azzal segítenek a legtöbbet, hogy rendszeresen közös, alkoholmentes programokat szerveznek, ami még ilyen "friss sebbel" nagy segítség.

"Ha havonta egyszer megingasz és leiszod magad, akkor újra indul a kör. Nem mondhatod magad két hónapja absztinensnek, ha egyszer nem vagy az, mert egy hónappal ezelőtt mégis ittál. "
Harmadjára sem értelek, mert nem állítottam, hogy két hónapja vagyok absztinens, sőt, le is írtam a poszt elején, hogy nem, hogy ne legyen félrevezető. Viszont két hónapja indultam el azon az úton, aminek a tapasztalatait összeszedtem, még ha közben egyszer valóban ittam is, láthatod, hogy mást mutat a két hónap tapasztalata, és nagyon fontosnak tartom az elsőt is.

balintgizda 2017.01.28. 21:24:44

Nagyon nem értek egyet Bonfire kommentelővel!
Nem feltétlenül indul nulláról szerintem, aki botlik egyet, ez nem a számokról, avagy a matematikáról szól.
Követtem a bloggert az ominózus botlás előtt is, egyáltalán nem indult ő nulláról, sőt!
Óva is intenélek, hogy ilyesmit hangoztass - mármint, hogy aki megbukik másodszor, annak annyi - mert gyarló emberek vagyunk ugyan, de ha neked nem menne másodszor, az nem jelenti, hogy másnak sem.
Példa erre rengeteg van itt a kommentek között is, akik a sokadik után is felálltak!

BonFire 2017.01.28. 21:48:05

@józanakaroklenni: Én azért írtam le ezeket, mert ezek a gondolatok fel fognak merülni! Tehát megelőzésképpen. Ha tényleg végig akarsz menni ezen az úton, meg kell szabadulnod a sértettségtől. Kapni fogsz hideget-meleget, és ha túlságosan érzékeny vagy, elbuksz. Én szurkolok neked továbbra is.

BonFire 2017.01.28. 21:57:45

@balintgizda: Az nem felállás, maximum négykézlábon közlekedés, botorkálás, amiről te írsz. Akkor mondhatod, hogy felálltál, ha ténylegesen kicserélődtél, és fel sem merül benned a visszaesés lehetősége. Az utóbbi tíz évben, amióta absztinens vagyok, rengeteg sokk és stressz ért. Akkorák, hogy a fal adta a másikat. És egyetlenegy esetben sem éreztem azt a késztetést, hogy nekem a problémámat az fogja megoldani, ha jól leiszom magam. Egyszerűen ez az opció hiányzik teljesen a fejemből. Megszűnt, storno. Ja. Ezek után elmondhatom, hogy felálltam, mert szilárdan állok.

Aki havonta egyszer visszaesik, az nem áll, csak tántorog. És mint mondtam, az önbecsülés hatványozottan csökken. A második visszaesés után kétszer olyan nehéz lesz újrakezdeni, mint előtte, mert ott van az ember fülében a bogár, hogy kétszer már felsült, ezért ez egy rendkívül nehéz dolog.

Én nem tudok senkit elvezetni ahhoz a gondolkodáshoz, ami nekem egyszer csak bekattant – hívhatjuk mondjuk megvilágosodásnak az egyszerűség kedvéért –, de tudom, hogy mi motivált, vagy rettentett el. A betegség és a fájdalmas tortúrák. Senkinek nem kívánom azt a testi és lelki szenvedést, amin átmentem a sorozatos hasnyálmirigy-gyulladások alatt. A legeslegnagyobb ellenségemnek sem tudnék olyan poklot kívánni. Ez eléggé elrettentő, és talán nekem ezért is sikerült.

Hogy más hogy találja meg a saját útját, az nem rajtam áll. De segíthetek, ha érdkel valakit tíz év absztinenciával a hátam mögött. Lehet persze kívülállóként a pálya széléről beleugatni, csak akkor vállald a felelősséget azért is, ha mondjuk a te okoskodásod miatt esik vissza és hal bele egy ember a szenvedélybetegségébe. Kotnyeleskedni könnyű.

Na nem érdekel, szóljatok, és nem fogok idejönni többet kommentelni.

gondoltadvolna 2017.01.28. 22:13:25

@BonFire: Szerintem arra próbálnak célozni a többiek, hogy nem jó hozzáállás az, hogy előre leírsz embereket.
Nem nevezném meg az illetőket engedély nélkül, de itt is van olyan kommentelő, aki sok újrakezdés után találta meg a jó irányt, és x éve tiszta. Csak ne általánosíts, mert azért is vállald akkor a felelősséget, ha valaki azért nem tud felállni, mert a Bonfire-től azt olvasta, hogy csak a pálya széléről ugat mindenki más rajta kívül!

BonFire 2017.01.28. 22:36:01

„nem jó hozzáállás az, hogy előre leírsz embereket.”

Hiszen nem ELŐRE írom le az embereket! Visszaesett! Leírta világosan. Én erre írtam, amit lehet venni figyelmeztetésnek. Vagy megfogadja, vagy nem.

Nem tudom, mennyi és mekkora tapasztalatod van a témában, de ez nagyon komoly dolog! Ez nem játék, és a beteget nem babusgathatod, mert az kárt okoz. Az alkoholistát babusgatja éveken át a környezete, cinkosan összejátszik vele a családja és barátai is, amikor úgy tesznek, mintha minden a lehető legnagyobb rendben lenne. Aztán amikor süllyedni kezd a hajó, akkor mind egy szálig elmenekülnek, és végül az ember magára marad, amikor a leginkább szükség lenne rájuk.

Az alkoholizmus soha nem egyetlen ember problémája, hanem rajta keresztül a szűk környezetéé, a családjáé, munkatársaié, barátjaié. Ez egy mocskos nagy hazug játék, amelyben végül mindenki veszít, de maga az alkoholbeteg a legtöbbet. És úgy nem segítesz rajta, ha a blogján is csak simogatod a fejét, hogy jól van, jól van, NEM TÖRTÉNT SEMMI, nem dől össze a világ.

Tudniillik összedől.

gondoltadvolna 2017.01.28. 22:56:09

@BonFire: Itt abban van az alapvető félreértés, hogy egyrészt nem olvastál elég posztot, másrészt kicsit magasan ülsz a lovon, de ez csak személyes véleményem.

"Hiszen nem ELŐRE írom le az embereket! Visszaesett! Leírta világosan. Én erre írtam, amit lehet venni figyelmeztetésnek. Vagy megfogadja, vagy nem."

Én ezt nem a poszterre értettem, hanem arra, hogy kategórikusan leírtad, hogy aki másodszor is visszaesik, annak nem lesz akaratereje, és rakhatjuk rá a keresztet.

"Ez nem játék, és a beteget nem babusgathatod, mert az kárt okoz. Az alkoholistát babusgatja éveken át a környezete, cinkosan összejátszik vele a családja és barátai is, amikor úgy tesznek, mintha minden a lehető legnagyobb rendben lenne."
Megint csak az a probléma, hogy olvass kicsit kommenteket, meg a blogot: mindkettőben több ízben megtalálod, hogy mi is, a poszter is, mennyire károsnak tartjuk a babusgatást.

"És úgy nem segítesz rajta, ha a blogján is csak simogatod a fejét, hogy jól van, jól van, NEM TÖRTÉNT SEMMI, nem dől össze a világ."
Ismételten olvass, nem simogatta senki a bloggerína fejét, tényleg. Kap ő annyi hideget kommentekben, hogy néha csak pislogok. De az, hogy a visszaesése után bíztatást kapott, hogy fel lehet állni, és tovább lehet csinálni, nem babusgatás. Sajnálom, ha te ezt nem kaptad meg, de azért van egy mezsgye bíztatás, és babusgatás között. Méghozzá elég vastag mezsgye.

"Tudniillik összedől. "
Megint csak kategorikusan kijelentesz valamit. "Pálya széléről ugatva" azért ebben is érzed a felelősséget? Ha mindenki így állna az életnek, senki nem tudna soha semmi után felállni. Abban igazad van, hogy ez nem játék, de megint csak: nem szabad így előre leírni embereket, sorsokat. Értem, amit mondasz, de ezzel az erővel fel se kelj holnap, mert úgyis összedől a világ.

józanakaroklenni 2017.01.28. 22:59:57

@BonFire: "Kapni fogsz hideget-meleget, és ha túlságosan érzékeny vagy, elbuksz."
Kicsit olvasgasd a blogot, meg a kommenteket ! :)

Köszönöm, minden jót neked is! :)

she_wolf 2017.01.28. 23:36:20

A vitát az generálja -szerintem-, hogy @BonFire nem ismeri az összes posztot, nincs jelen olyan mélységben, mint itt aránylag sokan. Mondható, hogy itt egy "törzsközönség" van, amelynek tagjai közül van, aki a kezdettől fogva, mások pedig fokozatosan bekapcsolódva és visszaolvasgatva egy többé-kevésbé stabil csoportot alkotnak.
A javaslatom az lenne -már amennyiben ez bárkit is érdekel-, hogy ismerjük meg egymást, elsősorban @józanakaroklenni és @BonFire számára lenne jó, ha pusztán félreértés, vagy tájékozatlanság okán elmennének egymás mellett.
@józanakaroklenni egy nagyon helyesen előre gondolkodó valaki, aki előtt idejében kirajzolódott egy gyászos jövőkép, @BonFire pedig (hozzám hasonlóan) annyira megmerítkezett a mélységben, hogy bennem az is felmerült, hogy talán már.... hiszen a hivatkozott link 2011-es. Szerencsére itt van, én pedig örülök neki, hogy egy újabb ember, aki immár absztinensként a saját életét például felhozva kommunikál.

józanakaroklenni 2017.01.28. 23:46:39

@she_wolf: Én ezt már elengedem amúgy szerintem, egyre gyakrabban visszatérő probléma, hogy valaki úgy alkot véleményt akár rólam, akár a blogon bármiről, hogy elolvasott 1 posztot. Azt hiszem erre nincs is megoldás, mert az elején még szóltunk, hogy olvassa már el az összeset, de ez egyre kivitelezhetetlenebb, mert sok a poszt. Nincs is ezzel baj amúgy, vitázni jó, itt megint a stílus harapódzott el, egyébként mindkét oldalon.
Sosem fogom megérteni miért kell így egymásnak esni, ha valamin nem vagytok egy véleményen, de mindegy :)

gondoltadvolna 2017.01.28. 23:51:14

@she_wolf: Nem az a gond h kommunikal az a gond h hogyan teszi. Mindegy,elnezest a stilusert elharapodtztunk kicsit tényleg.

she_wolf 2017.01.29. 00:28:47

@józanakaroklenni: @gondoltadvolna:

Persze, igazatok van. Mindkettőtöknek. Ezért is írtam azt (belátom, eléggé önző módon), hogy jó lenne, ha nem mennének el egymás mellett. Mert @józanakaroklenni a korai jelek fontosságára tudja felhívni a figyelmet, @BonFire pedig valóban hasznára válhatna a blognak, ha jobban elmerülne benne. Írta a blogjában, hogy van benne segítő szándék, és az ilyen emberekre szükség van, amennyiben kezdésként veszik annyira komolyan ezt az egészet, hogy tüzetesen megvizsgálják a beérkezett posztokat, hozzászólásokat, és azokkal egyenrangú minőségben reagálnak.
Így vagyunk itt jelen mindannyian, köszönhetően @józanakaroklenni eddigi munkájának:)

she_wolf 2017.01.29. 03:28:21

@BonFire:
Sokat gondolkodtam azon, hogy mit és hogyan írjak neked, vitát nem kezdeményezve, de csak hogy lásd, mennyi különbség van függő és függő között:
Rögtön azzal indítanék, hogy miért iszik valaki, és mikor jön rá, hogy hoppáka van.
Azt írod, átállítottad a váltót. Ebből arra következtetek, hogy függő személyiség vagy.
Ugyanaz a dependens ember vagy, csak mással élsz, nem alkohollal.
Úgy gondolom, hogy a posztert összekeverted egy olyan gyakorló alkoholbeteggel, aki mást sem csinál, csak iszik, aztán egy darabig nem. Aztán megint iszik, és egy darabig megint nem.
A poszter nem az. Az én voltam.
Felálltam. Többször. Majd megint elestem. Többször. Igen, botorkáltam. Utoljára éppen 2010 decemberében estem el, és álltam fel, mert már vésni készültek a nevem egy kis kőtáblára. És csak ezért állok még mindig. A félelemre könyököltem, az adott mankót a hónom alá.

"Az alkoholistát babusgatja éveken át a környezete, cinkosan összejátszik vele a családja és barátai is, amikor úgy tesznek, mintha minden a lehető legnagyobb rendben lenne. Aztán amikor süllyedni kezd a hajó, akkor mind egy szálig elmenekülnek, és végül az ember magára marad, amikor a leginkább szükség lenne rájuk."

Ez egy nagyon vaskos általánosítás, magam cáfolom kapásból, de gondolom, mások is vannak így vele.
Esetemben babusgatásról szó sem volt (ilyen vélekedés miatt -ill. azon, hogy a környezetem rám hagyta, hadd legyek el magamban, nehogy konfrontálódjanak velem- már pattantam itt össze hozzászólóval), és amikor segítségre volt szükségem, bizony mellettem voltak.

Azt mondod, alvászavar miatt ittál, könnyebben tudtál elaludni. Beismered, hogy rosszul döntöttél. Korábban is rájöhettél volna, hogy egy szem altatóval is menni fog, de gondolom, nem foglalkoztál vele. Így váltál alkoholbeteggé, és ezt a függőséget később kiváltottad gyógyszerrel. Most hogy alszol? Gyógyszerrel? Gyógyszerfüggő lettél? Ördögi kör ez. Egyet szeretne mindenki: megváltást.
Megváltást a függőségtől. Hogy egyiket ne kelljen a másikkal kiütni, felcserélni. Álmaim netovábbja, hogy megihassak egy igazán finom rumot, és azt tudjam mondani: ez jó volt, és most nem is kívánok többet.
És néha iszonyat erősen tör rám a vágy, cefre pedig van itthon. Rum is, vodka is, mindenféle pálinka, egyebek.
És most, ebben a pillanatban is jó lenne, ha ihatnék, mert kifejezetten megkívántam. Nem fogom megtenni.
Mert félek. Mert eszembe jut amit az utolsó elvonómkor az orvosnő a férjemnek mondott: gyakran jöjjön látogatni, mert nem biztos, hogy hazaviszi (élve)!
Mert eszembe jut, hogy vért pisiltem, és minden kínkeserves dolog, ami akkoriban és utána történt. Mert nem enged felejteni a szépen fejlett polyneuropátiám, amit az alkohol okozott.
Én okoztam. Azzal, hogy ittam. És miért ittam? Kapaszkodj: imádtam (sőt, még mindig!) az illatát, az ízét.
Kb. 20 éven keresztül. És hetedik éve már egyáltalán nem.

3 elvonó után vagyok, és negyedszer is kerültem kórházba az alkohol okozta károk miatt már absztinensként.
Igen, abban igazad van, hogy minden botlás 0-ra redukálja az addig eltelt alkoholmentes időszakot. Viszont abban a fázisban, amiben jelenleg van a poszter, ez újabb adalék a tanuláshoz, önmaga megismeréséhez. Sem ő, sem senki nem bagatellizálja azt, ami történt. Nem arról van szó, hogy határokat feszeget, hanem arról, hogy egy elemzés után következőleg hogy kerülhető ki, hogy ilyen helyzetben rosszul döntsön.

(Kizárólag a magam nevében beszélek, amikor azt mondom, hogy szeretném, ha írnál még, és elmondanád mindezek tükrében, esetleg egy kis utánajárást követően mi a véleményed úgy összességében.)

jeanvaljan52 2017.01.29. 10:41:36

@BonFire:
"Na nem érdekel, szóljatok, és nem fogok idejönni többet kommentelni." - írod.
Értem.
Amiket olvastam, illetve hallottam Tőled, azok azért szimpatikusabbak voltak, mint ez.

Az viszont érződik, hogy hiteles vagy témában. Tetszik a szó, amit az áttérésedre használsz: valamiféle "megvilágosodás". Mások ezt nem nagyon használják, pedig... valami ilyennek kéne történnie egy függő életében. Az lenne a legeredményesebb.
Tetszik, hogy azt írod, kísértés azóta sincs nálad az alkohol fogyasztásában. Abbahagytad, kész, vége.

Jómagam ugyanezt vallom, 15 éve. 33 év alkoholizálás után. (Ebből 11 év amolyan átlag feletti, 11 erős és mindennapos, 11 nagyon erős, de 2 -3 hetes szünetekkel tarkított).
Azután jött, szó szerint, a megvilágosodás: Eddig, nem tovább. És nem indult többé újra a ciklus.
(Sőt, furcsa, hogy jé, az a valaki én voltam?)
Mivel a harmadik 11 évben nagy rutinra tettem szert a leállásokban - 3-5 nap után kellett, kb. ugyanennyi idő alatt szárazra állni, majd ezt követően legalább 10-12 napot a vállalkozásommal rendesen foglalkozni-, szóval ezért a leállás: a fájdalmas, kínzó, fetrengős leállás, minek során elvonó, kórház, pszichiátria, detoxikáló nálam ugyan soha nem volt, annál inkább jó barátság a helyi temetkezési vállalkozóval, mert sokszor éreztem ennek szükségét; ezért a leállás megélése nem volt új élmény. Az utolsó leállásé sem.Új az volt, hogy nem kezdtem el újra. Ehhez kellett a megvilágosodás...
Lám, ilyen is van.
Sokszor le lehet állni, és sokszor mégis újra kezdődik. Van ilyen, hidd el.
Az viszont tény, hogy ezeket a leállásokat én (az utolsót kivéve) soha nem tekintettem annak, hogy akkor most vége az italozásnak. Sőt. A függő definíciójára elfogadottnak megfelelően minden idegszálammal azon voltam, hogy hamarosan úgyis újra kezdem, és máris ennek a szervezésén dolgoztam. Volt, hogy megvettem a házi pálinkát (2 l), mondjuk már kedden, de csak pénteken húztam meg először.
(Az utolsó leállást követően ilyen finom pálinkából öntöttem ki egy litert a csapba. Bár csak ez lett volna a legnagyobb veszteségem! Egyébként már rég nem zavar bármennyi ital jelenléte sem.)

A Bloggerina már a blog írásának a kezdetén jó irányba lépett. Már akkor kinyilvánította, hogy józan szeretne lenni. Igen hamar el is érte az eredményt. Mert abbahagyta az italozást.
"Álmodtam egy világot magamnak,
Itt állok a kapui előtt."- mondta.
És belépett.
Ahhoz képest, hogy azóta egyszer megbontott egy üveg bort, majd rögtön utána még egyet, de ez utóbbinak a felét már kiöntötte a csapba (a cselekedet fontosságát nem szabad alul becsülni!) - minden biztatást és dicséretet megérdemel.
Dehogy is dőlt itt össze bármi is!
A fontos, hogy ne adja fel a hitét.
"Uram, megbocsássak-e hétszer is?
Nem mondom Néktek, hogy hétszer csak; de hetvenhétszer is!"

Szóval fölösleges a szigor.
Nézőpont kérdése, hogy a pohár félig üres, vagy félig tele van?
Szerintem botlások esetén is, félig tele van.

De hogy maradjunk stílszerűek: ha pohárban történetesen alkohol van, akkor azt nézőponttól függetlenül öntsük ki a csapba.

BonFire 2017.01.29. 12:13:32

@she_wolf: „a függőséget később kiváltottad gyógyszerrel. Most hogy alszol? Gyógyszerrel? Gyógyszerfüggő lettél? Ördögi kör ez.”

Természetesen gyógyszerrel alszom. Ha úgy tetszik, nélküle nem tudnék aludni egyáltalán, ha úgy tetszik, lehet úgy fogalmazni, hogy gyógyszerfüggő vagyok. Ez igazán baráti ár ahhoz, hogy teljes és normális életet tudok élni. Sokan a gyógyszerfüggőt anfetamin- vagy kokainfüggő zombi drogosként képzelik el. Az igazság nem ez. Kizárólag alváshoz használok 1-1 szem gyógyszert, és kipihenten, frissen ébredek. Ennyi történik. Nem zálogosítom el miatta a vagyonomat. Nem hagynak el miatta a barátaim. Nem sértem és bántom meg a környezetemet. Nem megy tönkre miatta az egészségem. Nem törik kettébe az életem, az egzisztenciám. Nem kell feladjak érte mindent. Sőt, semmit sem kell. Szabályozottan, orvos által ellenőrzött körülmények között szedem. Amúgy pont az egyharmadát szedem annak, ami elő van írva. Nincs többre szükségem. Ezért írtam fentebb, hogy ezt idővel csökkenteni lehet, ha összeszedted magad.

Tehát összességében ez egy nagyon jó csere volt.

BonFire 2017.01.29. 12:28:32

@nem várt fordulat: „Amikor rám ilyen üresség jön, és nem köt le a film, nem köt le a számítógépes játék, nincs erőm rendet rakni ami sokszor okoz örömet, vagy épp már mindenhol olyan tisztaság van, hogy már az utolsó posztit is katonásan simul a rendbe, és jön az üresség érzés, azt ilyenkor én kisétálom magamból.”

Én ezeken úgy lettem úrrá, hogy elkezdtem egy csomó mindennel foglalkozni, amit korábban is szeretettem volna, csak „nem volt rá idő”, mert a kocsmában kellett ülni. Most annyiféle kreatív dologgal foglalkozom, hogy józanul sem jut mindre idő a háztartás és a munka mellett, szelektálnom kell. Jelenleg már másfél éve gőzerővel nyelvet tanulok. Ez most a szabadidőm jó részét leköti. Amikor nem ezt csinálom, akkor videókat gyártok. Amikor azokat sem, akkor fórumokon supportálok. És amikor azt sem, akkor mindig beesik egy-egy kreatív, maszek munka, hangfelvétel, grafika stb. Persze ezeket a dolgokat mind meg kellett tanulni, de én az absztinenciával keletkezett űrt tanulással töltöttem be. Erre mondják, hogy összekötöd a kellemest a hasznossal. És nekiálltam amatőr szinten kerékpározni. Előbb csak 12 km-t, majd 20-at, 40-et… tavaly már 103 km-est is sikerült csinálnom. Nekem ez az egyetlen sportom, mert fizikailag nagyon nem vagyok a topon, viszont a kerékpározás az állóképességet erősíti. Tulajdonképpen ilyen hosszú túrákon sem annyira testileg, mint mentálisan kell a topon lenni. Nem látod a célt, mert az nagyon messze van, de nem állsz meg és nem adod fel, mert tudod, ha a végén megcsináltad, nagyon megszenvedsz érte, de határtalan büszkeség fog eltölteni, hogy képes voltál rá.

Nyaranta néha úszkálni szoktam. Válthatnék uszodabérletet is, de dögöljek meg, ha felkelek azért hat órakor, hogy úszhassak. Akkor már inkább marad a kerékpár. Ez mégsem body-building, de fejben helyretesz.

Szóval nálam nincs az ásító üresség soha.

BonFire 2017.01.29. 14:26:25

@nem várt fordulat: Nekem nem okoz nagy törést, ha egész nap a gép előtt kell ülnöm. Eléggé kocka vagyok, de persze jó időben nem feltétlenül gubbasztok előtte.

Én is le voltam nagyon gatyásodva, és most tartok ott, tíz év józanság után, hogy azt mondhatom, mindenem megvan, amire szükségem van. Szépen, apránként megveszegettem magamnak. Mivel már sem cigire, sem piára nem költök, hallatlanul sokat meg tudok takarítani. Sokan el nem tudják képzelni, mennyit jelent ez!

Vannak persze hobbik, amelyek nagyon tetszenek, de megfelelő lakókörnyezet híján nem hódolhatok nekik. Ilyenek például a bonsai-ok. Őket csak távolról csodálom, de ha házam lenne kerttel, azzal is foglalkoznék.

Wregister 2017.01.29. 17:42:43

@nem várt fordulat: Szoval, akkor az a korabbi post toled van? (1 honap absztinencia...)

she_wolf 2017.01.29. 21:40:19

@BonFire:
"Tehát összességében ez egy nagyon jó csere volt."

Ott a pont:) A baj azzal kezdődik általában, hogy meg kellene ítélni, hogy valaki függő, vagy csak szeret inni, bulizni, harsányabban élni alkalomadtán. Az alkoholizmusnak sok arca van, és az határozza meg a további lépéseidet, hogy melyik a te arcod.
Ha bizonyosságot nyert, és elfogadod, hogy függő vagy, akkor már az első lépést megtetted afelé, hogy hogyan kezeld. Én nem hadakozom már ellene, rég elfogadtam, hogy így vagyok huzalozva, úgyhogy azzal vagyok nyugiban, hogy mi egyébbel és az egészségemre nem káros módon tudom helyettesíteni az alkohol élvezetét.
Úgy gondolom, hogy a függőséggel addig nincs baj, amíg szabályozni tudod. Ha egy kicsit kitekintünk a cefrés üvegek közül, akkor látható, mi mindentől vagyunk képesek függeni (a szó orvosi értelmében).
Csak a többiről nem igazán beszélünk, mert az még belefér a társadalmilag elfogadható kategóriába. Pedig némelyik hosszabb távon, és mások életét befolyásolva talán még károsabb:(

Örülök neked, és vigyázz magadra a továbbiakban is!:)

Kettős Billy (törölt) 2017.01.30. 10:40:17

@józanakaroklenni: Az nekem sz.rt sem ér.

FILTOL · http://hulyekkimeljenek.blog.hu/ 2017.02.07. 13:48:18

remélem sikerül a függőséget kontroll alá vonni és együtt élni vele...józanon
sok sikert!!!

Szántó Gábor · http://choirs.oftheworld.club 2017.02.11. 09:44:15

@BonFire: 'Veheted úgy, hogy az első megingásnál sárga lapot kaptál, de tovább játszhatsz a meccsen, a következő viszont piros lap lesz, és akkor kiállsz.'

Ez nem igaz. Amit írsz, azt tanult tehetetlenségnek hívják, és kezelhető. Még csak nem is kell hozzá feltétlenül szakember, sokszor elég, hogy magával a fogalommal tisztában vagy.

Kaszino85 2017.02.17. 02:56:13

Én sok sikert kívánok neked.nem szabad feladni!!! 30/F 14 éves korom óta iszom.kb 12 éve alkoholista és szerfüggő vagyok 6 botlással egyre hosszabb jozan időszakokkal.Rengeteg negatív,pozitív tapasztalattal.Látom kezdi érdekelni az embereket a dolog én 10 éve kezftem blogot 3 hónapig tartott,mert a kutya nem olvasta.Csak így tovább sokat okulhatnak a fiatalok.Am ha szükséged van egy fél életen át tartó fiatalon kezdődő pályafutással ami jelenleg nem fényes jövőt takar,szívesen állok rendelkezésedre.jártam csoportokba,alapítottam is csoportot,de jelenleg nem a happy end-nél tartok